Az úgynevezett felhőkarcoló-index szerint, ha egy országban megépítenek egy felhőkarcolót, beüt a válság. Vajon igaz ez a feltételezés?

Több olyan világhírű épület létezik, ami pont akkor épült meg, amikor beütött a válság.

Felhőkarcoló-index

Az úgynevezett felhőkarcoló-index egy feltételezés, miszerint, ha egy országban megépítenek egy felhőkarcolót, akkor beüt a válság. Számos példa támasztja alá látszólag ezt a teóriát. Nézzünk párat ezek közül!

• 1930-ra lett kész az Empire State Building New Yorkban, amit a nagy gazdasági világválság követett.
• A globális olajválság idején 1974-ben készült el Chicagóban a Willis Tower, korábban Sears Tower.
• Kuala Lumpurban 1997-ben fejezték be a Petronas tornyokat, az ázsiai pénzügyi krízis idején.
• A 2008-as válság idején adták át Shanghai World Financial Centert.

Kínában három extrém magas felhőkarcoló is elkészült, egy közülük pont Vuhanban, ahonnan a koronavírus indult. Európában is sok a magas épület, nem ritkák a 300-400 méteres építmények. A szentpétervári Lakhta Center jelenleg a legmagasabb európai felhőkarcoló a maga 462 méterével, érdekesség, hogy 2019-ben adtak át. De idén tervezték az átadását a lengyel Varso Place extrém magas toronyháznak is, amint kész lesz a koronavírus okozta gazdasági válság közepén.

Van valóságalapja a felhőkarcoló-indexnek?

Azt láthatod, hogy sok felhőkarcoló van, ami akár Ázsiában, akár Európában a válság előtti vagy alatti időszakban készül el. De mégsem lehet csupán a felhőkarcolókat a válság előjelzőjének nevezni. Bármi is vált ki egy adott válságot, egy biztos: az előtte virágzó időszakban rengeteg nagyszabású fejlesztés veszi kezdetét (például akár felhőkarcolók) egy gazdasági krízis alatt pedig kevesebb ilyet láthatsz.