Kezdjük egy találóskérdéssel!

Mi az, 10 országon halad keresztül és hossza 2857 kilométer? Bizony ám, nem másról van szó, mint a gyönyörű Dunáról, amely Európa második leghosszabb folyója. A folyó két fekete-erdei (Németország) forrásból ered és hosszú útját megtéve a Fekete-tengerbe torkollik.

Természetesen mindamellett, hogy gyönyörű a folyó, a partja több száz iparvállalatnak ad otthont, és rendkívül fontos a nemzetközi teherszállításban, illetve a turizmusban betöltött szerepe is kiemelt.

No, de térjünk vissza egy kicsit ennek a csodálatos folyónak a hosszára, amelyről érdekes információkat tudhattunk meg egy bajor Környezetvédelmi Hivatal által megjelentetett tanulmányból. A kutatás apropója egyébként az volt, hogy rávilágítsanak az emberi beavatkozások nyomán kialakult következményekre, és azokra megoldásokat javasoljanak.

Nézzük a tényeket:

az elmúlt mintegy 200 évben összesen 134 kilométerrel lett rövidebb Duna, hiszen az 1800-as évek elején még 3000 kilométeren haladt keresztül. Vajon hogyan lehetséges ez?  A válasz a folyószabályozás. Közép – Európában a 19. században folyószabályozások kezdődtek: vagyis emberi beavatkozások a folyó természetes közegébe, amelyek eredményeként nemcsak rövidebb, de 40 %-kal keskenyebb is lett a Duna. A folyószabályozás során például folyókanyarulatokat szüntettek meg, vízlépcsőket építettek és árvízvédelmi tevékenységeket is végeztek.

Az emberi beavatkozás során azonban nem csak a folyó hossza és szélessége változott meg, hanem a Duna hordaléka sem jut el a Duna-deltába. Ez azt jelenti, hogy hordalék lerakódik a folyómederben, így emiatt megváltozik a Duna vizének minősége is.