Ahány nép annyi szokás – tartja a „mondás”.

A tavasz a várva várt felmelegedésen kívül pár ünnepet is elhoz magával, ebből talán a legjobban a Húsvétot várjuk. Egyházi és családi ünnep is egyaránt, amelyhez világszerte számos hagyomány és népszokás kötődik.

AUSZTRÁLIA

Az ausztráloknak nem a nyuszi a központi figura húsvétkor. Az országban a nyulak kártevőnek számítanak. A bilby egy apró erszényes állat, ami tökéletesen alkalmas a húsvéti nyuszi szerepére. A bilbyt erszényes nyúlnak is nevezik, a vásárlók pedig különböző csokoládébilby-k közül válogathatnak.

FIRENZE, OLASZORSZÁG

Firenzében egy 350 éves húsvéti hagyományt ünnepelnek, amelyet „Scoppio del Carro” néven szólítanak, jelentése a szekér robbanása. A firenzeiek feldíszítenek egy szekeret, majd megpakolják azt tűzijátékkal. Ezek után végigvonulnak a város utcáin és a firenzei dómnál fejeződik be az út. Az érsek a húsvéti mise közben meggyújtja a kanócot majd a szertartás végén együtt gyönyörködnek az emberek a „felrobbanó” tűzijátékban.

FINNORSZÁG

A finn gyerekek boszorkánynak öltöznek húsvétkor és az utcán járva csoki tojásokat kéregetnek. A gyerekek elmaszkírozva, sállal a fejükön, tollakkal ékesített fűzfagallyakkal a kezeikben slattyognak az utcán.

LENGYELORSZÁG

Lengyelországban a fiúk nagy vödör vízzel locsolják meg a lányokat Húsvét Hétfőn. De vízi pisztolyt vagy más eszközt sem félnek használni. Még mindig él az a babona, miszerint, aki nem hagyja magát megöntözni, annak egyhamar nem lesz udvarlója. Ez a hagyomány egészen 966-ig nyúlik vissza.

ANGLIA

Az egyik legismertebb szokás, hogy húsvétkor a városok és falvak lakói egy különös versenyen vesznek részt. Kimennek a legközelebb található dombhoz, felmennek a tetejére, és azzal versenyeznek, hogy ki tud legurítani a dombról egy tojást úgy, hogy az túlélje a kalandot. Szórakoztató jellegű szokás náluk az is, hogy fehér rövidnadrágban és piros zsinórdíszítéssel táncolnak és énekelnek. Így űzik el a szellemeket.

HAUX, FRANCIAORSZÁG

Húsvét Hétfőn 4500 tojásból egy óriási omlett készül, amely körülbelül 1000 embert lát el. A hagyomány onnan ered, hogy amikor Napóleon hadseregével Dél-Franciaországon keresztül ment, megállt egy kisvárosban és omlettet evet. A hadvezérnek annyira megízlett az étel, hogy elrendelte a város lakóitól, reggelre készítsenek egy óriási omlettet a hadseregnek is.

NÉMETORSZÁG

Itt nem csak karácsonykor díszítenek fát, hanem húsvétkor is. Elterjedt hagyomány a tojásfa készítése. Van egy család, aki 9000! tojással díszíti a kertben álló fájukat. Nagycsütörtökön csak zöld ételeket esznek, péntek este pedig halat.

KORFU, GÖRÖGORSZÁG

A sziget lakói a hagyomány szerint reggelente cserépedényeket dobálnak ki az ablakaikból.  Vannak, akik a velenceiekhez kötik a hagyomány eredetét, mert az újév első napján kidobták régi dolgaikat.

NORVÉGIA

A norvég emberek húsvétkor krimi regényeket olvasnak, amiket kifejezetten Húsvétkor adnak ki, norvégul ezeket Paaskekrimmen-nek nevezik. A hagyomány 1923-ban indult útjának, amikor egy könyvkiadó reklámozta legújabb krimi regényét. Annyira hasonlított az igazi hírekhez, hogy az emberek nem tudták megkülönböztetni tőle.

CSEHORSZÁG, SZLOVÁKIA, UKRAJNA

Ha ezekben az országokban járunk, figyeljünk néha a hátunk mögé is. Egy olyan hagyomány él, miszerint Húsvét Hétfőn a férfiak saját kezűleg díszített fűzfaágakkal csapkodják a hölgyeket. Ukrajnában a hiedelmek szerint egy megszentelt és elültetett fűzfaág bárhol megfogan. Régóta hisznek a gyógyító erejében, ezért is szimbóluma az országnak.

HÚSVÉT-SZIGET

A szigetnek megtévesztő lehet a neve, mivel nem igazán ünneplik az ott lakók ezt az ünnepet. Ennek oka, hogy a szigetet pogányok lakják. De akkor miért Húsvét-sziget a neve? Ennek egyszerű oka van…1722. április 5-én - Húsvét Vasárnapján – a holland Jacob Roggeveen fedezte fel eredeti nevén Rapa Nuit.